http://www.jfk.szie.hu/files/docs/nevelestudomanyi/kutatasmodszertan/kutatasmodszertan-2-eloadas.pdf
Gyakran felmerül a kérdés, hogy mi legyen a dolgozat témája, és ezzel egyben előkerül a hipotézis szerepe is.
Erre példát hoznék a Civil szemle 2013/4-es számában megjelent cikkünkből:
A Facebookos civil nyilvánosság mértékének méréséhez
a civil ügyek idővonalon való megjelenését és az ezzel kapcsolatos proaktív
felhasználói magatartást választottuk indikátorként, és ezt kvantitatív (felhasználók
által közölt statisztikai adatok), valamint kvalitatív (fókuszcsoportok)
eszközökkel vizsgáltuk. A kvantitatív kutatást, illetve a kvalitatív kutatás fókuszcsoportos
részét a Kodolányi János Főiskola budapesti intézményében végeztük nappali hallgatók
körében 2013 október-novemberében.
Cikkünk teoretikus
részében közölt megfigyelések alapján kutatásunkkal a következő hipotéziseket
ellenőriztük:
H1: A civil
nyilvánosság Facebookon a főiskolás felhasználók üzenőfalán érezhetően jelen
van.
H2: A civil
témákkal kapcsolatos posztok utáni kommentekben kibontakozó viták produktív
párbeszéd jellegűek.
H3: A felhasználók
online környezetben aktívabban foglalkoznak civil témákkal mint a tárgyi
világban (gyenge hipotézis)
H4: A civil
témákkal kapcsolatos posztokat a felhasználók vagy oldalak kis csoportja osztja
meg vagy kommenteli, a közösség döntő többsége like-ok segítségével nyilvánít
véleményt vagy jelzi a jelenlétét.
Ahogy a hipotézisekből
látható, a kutatás két szempontból közelített: egyrészt megpróbálta felmérni a
főiskolások civil témák által történő Facebookos érintettségét, másrészt
vizsgálta a tényleges aktivitás, azaz, hogy mennyire aktívak a Facebookon a
civil témákkal kapcsolatos vitákban.
