A számítástechnika és a digitális eszközök oly mértékben beépültek a hétköznapjainkba, hogy már észrevétlenek maradnak, és úgy használjuk őket, hogy nem tanúsítunk neki jelentőséget. Az ilyen jellegű észrevétlenség ellenére az internet a legnagyobb változást az információk tárolásában, terjesztésében és keresésében hozta. Ennek következtében, amikor ma valamiről alaposabb leírást akarunk szerezni, többségünk már nem a polcán lévő lexikonok és enciklopédiák után nyúl, hanem számítógép, táblagép, okostelefon segítségével keresni kezd a Wikipédián. 

A leggyakrabban hangoztatott vád, hogy a Wikipédia pontatlan, ismeretanyaga hiányos, hiszen tartalma nem hagyományos kiadói környezetben jön létre, ahol már néhány évszázad óta a hivatásos szerkesztők, kapuőrök szerepét betöltve ellenőrzik az információkat, az egyes cikkeket pedig a téma felkért szakértői írják. A Wikipédiát ugyanis a különböző motivációkkal bíró egyénekből álló online közösség bővíti és szerkeszti és bármely internet felhasználóból lehet szerző. Nem szükséges, hogy az egyetemi ranglétrán történő előrehaladással bizonyítsa tudását és ezzel rátermettségét ahhoz, hogy lehetősége legyen enciklopédia szócikkeket szerkeszteni. A Wikipédia cikkeinek többségét bárki írhatja, módosíthatja. Egy cikket egyszerre szerkeszthetnek professzorok, egyetemisták, középiskolás és általános iskolások is – bár az utóbbi verzió már kevésbé valószínű. Mégis, lehetőségük van rá. Szakadék tátong tehát a szerzői-szerkesztői oldalon. Úgy tűnik, mintha már nem lenne szükség oktatónak vagy kutatónak lenni ahhoz, hogy tudományos ismereteket oszthassunk meg a közösséggel. Azonban a Wikipédia szerzői, szerkesztői is ismereteiket hagyományos, intézményi környezetben szerezték. De akkor a tudás online környezetből történő szerzése vajon mennyiben változtatja majd meg a jövőben az eddig megszokott egyetemi intézményrendszert?

Ezt kívánom vizsgálni.