A számítástechnika és a digitális eszközök oly mértékben beépültek a hétköznapjainkba, hogy már észrevétlenek maradnak, és úgy használjuk őket, hogy nem tanúsítunk neki jelentőséget. Az ilyen jellegű észrevétlenség ellenére az internet a legnagyobb változást az információk tárolásában, terjesztésében és keresésében hozta. Ennek következtében, amikor ma valamiről alaposabb leírást akarunk szerezni, többségünk már nem a polcán lévő lexikonok és enciklopédiák után nyúl, hanem számítógép, táblagép, okostelefon segítségével keresni kezd a Wikipédián. 

A leggyakrabban hangoztatott vád, hogy a Wikipédia pontatlan, ismeretanyaga hiányos, hiszen tartalma nem hagyományos kiadói környezetben jön létre, ahol már néhány évszázad óta a hivatásos szerkesztők, kapuőrök szerepét betöltve ellenőrzik az információkat, az egyes cikkeket pedig a téma felkért szakértői írják. A Wikipédiát ugyanis a különböző motivációkkal bíró egyénekből álló online közösség bővíti és szerkeszti és bármely internet felhasználóból lehet szerző. Nem szükséges, hogy az egyetemi ranglétrán történő előrehaladással bizonyítsa tudását és ezzel rátermettségét ahhoz, hogy lehetősége legyen enciklopédia szócikkeket szerkeszteni. A Wikipédia cikkeinek többségét bárki írhatja, módosíthatja. Egy cikket egyszerre szerkeszthetnek professzorok, egyetemisták, középiskolás és általános iskolások is – bár az utóbbi verzió már kevésbé valószínű. Mégis, lehetőségük van rá. Szakadék tátong tehát a szerzői-szerkesztői oldalon. Úgy tűnik, mintha már nem lenne szükség oktatónak vagy kutatónak lenni ahhoz, hogy tudományos ismereteket oszthassunk meg a közösséggel. Azonban a Wikipédia szerzői, szerkesztői is ismereteiket hagyományos, intézményi környezetben szerezték. De akkor a tudás online környezetből történő szerzése vajon mennyiben változtatja majd meg a jövőben az eddig megszokott egyetemi intézményrendszert?

Ezt kívánom vizsgálni. 

A hipotézis

Hipotézisek:

A kiadó centrikus univerzummal szakító webkettes online publikációs rendszer új paradigmát hoz a tudományba és felsőoktatásba.
Wikipédiára nem hivatkozunk! – hangzik el gyakran az egyetemi kurzusokon. Függetlenül sok egyetemi oktató ellenérzésétől, a Pew kutatóintézet felmérése szerint 2012-ben az egyetemisták nagy része már napi szinten használja a Wikipédiát ismeretszerzése. Joggal merül tehát fel a kérdés, hogy ez a fajta információszerzési mód vajon milyen előnyökkel, hátrányokkal, kockázatokkal jár?

Feltételezzük, hogy az oktatás csak oly módon képes integrálni az online publikációs paradigmát, ha nem párhuzamos világban létezik, hanem részesévé, sőt alakítójává válik.

Miről szól a kutatás?

A kutatás többek között arra keresi a választ, hogyan találja fel magát a tudomány és oktatás az új, hipertextuális paradigmában, illetve hogyan leszünk képesek írott kultúránk digitalizálására és ezzel történő átmentésére. Egy olyan probléma megválaszolásához kíván tehát közelebb jutni, mely két évtizede a tudományról szóló diskurzus részét képezi, de természete szerint technikai vonzattal is bír, ezért bármely összefoglaló munkának mindkét területen otthonosan kell mozognia.

A hipertextualitás erős irodalmi vonatkozásai okán gyakran felmerül a képernyőről való olvasás kérdése. A digitális írástudás alapos ismereteinek birtokában, megfelelő koncepcióval, illetve a kor jelenségeit figyelembe vevő szabályozással a digitálisan rögzített tartalmak nem csupán a kultúránk megőrzését, hanem fejlődését is jelentik. Mivel az online felület a jelenben már nem másodlagos, könyvtárak, illetve könyv- és folyóirat-kiadók több lehetséges stratégiát dolgoztak ki alkotásaik világhálón történő megjelentetésére.

A világháló elterjedésével az irodalomtudományi értekezések fontos kérdésévé vált az online források használata. A probléma különösen hangsúlyos az olyan témák esetében, melyek vizsgálati síkja folyamatosan szélesedik, ilyenek például az blog és az elektronikus könyv (e-book), illetve Web 2.0. Ennek következtében új jelenségek egész sorát kell rövid idő alatt górcső alá kell vennie az online publikációs paradigmáról szóló beszédnek.

A munkafolyamat

A blogon a digitális publikációs paradigmával kapcsolatos kutatásom konkrét munkafolyamatát mutatom be

1. Miről szól a kutatás
2. Hipotézisek felállítása
3. Munkaterv készítése
4. Szakirodalom gyűjtés
5. Felmérések készítése
6. Eredmények publikálása
7. Konferencia előadások