A
számítástechnika és a digitális eszközök oly mértékben beépültek a hétköznapjainkba,
hogy már észrevétlenek maradnak, és úgy használjuk őket, hogy nem tanúsítunk neki
jelentőséget. Az ilyen jellegű észrevétlenség ellenére az internet a legnagyobb
változást az információk tárolásában, terjesztésében és keresésében hozta. Ennek
következtében, amikor ma valamiről alaposabb leírást akarunk szerezni,
többségünk már nem a polcán lévő lexikonok és enciklopédiák után nyúl, hanem
számítógép, táblagép, okostelefon segítségével keresni kezd a Wikipédián.
A leggyakrabban hangoztatott vád, hogy a
Wikipédia pontatlan, ismeretanyaga hiányos, hiszen tartalma nem hagyományos
kiadói környezetben jön létre, ahol már néhány évszázad óta a hivatásos
szerkesztők, kapuőrök szerepét betöltve ellenőrzik az információkat, az egyes
cikkeket pedig a téma felkért szakértői írják. A Wikipédiát ugyanis a különböző
motivációkkal bíró egyénekből álló online közösség bővíti és szerkeszti és
bármely internet felhasználóból lehet szerző. Nem szükséges, hogy az egyetemi
ranglétrán történő előrehaladással bizonyítsa tudását és ezzel rátermettségét ahhoz,
hogy lehetősége legyen enciklopédia szócikkeket szerkeszteni. A Wikipédia
cikkeinek többségét bárki írhatja, módosíthatja. Egy cikket egyszerre
szerkeszthetnek professzorok, egyetemisták, középiskolás és általános iskolások
is – bár az utóbbi verzió már kevésbé valószínű. Mégis, lehetőségük van rá. Szakadék
tátong tehát a szerzői-szerkesztői oldalon. Úgy tűnik, mintha már nem lenne
szükség oktatónak vagy kutatónak lenni ahhoz, hogy tudományos ismereteket
oszthassunk meg a közösséggel. Azonban a Wikipédia szerzői, szerkesztői is
ismereteiket hagyományos, intézményi környezetben szerezték. De akkor a tudás
online környezetből történő szerzése vajon mennyiben változtatja majd meg a
jövőben az eddig megszokott egyetemi intézményrendszert?
Ezt kívánom vizsgálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése