PR konferencia Pécset

Sikeres volt a PR Akadémia Pécset. Az augmentált valóságról tartottam előadást.

Pécs, 2014. július 7. – Két évtizede nem volt akkora érdeklődés a Magyar PR Szövetség valamely rendezvénye iránt, mint az első nyári PR Akadémia megnyitóján Pécsett, a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karán. Lakatos Zsófia, a MPRSz elnöke a kar nagy előadójában nyitotta meg az Akadémiát. A három napos rendezvényen 21 előadó – vezető magyar pr-szakemberek Magyarországról, az USA-ból és Angliából ismertetik és elemzik a Public Relations legújabb trendjeit, tapasztalatait és kutatási eredményeit.

PR Akadémiát 1995-ben rendeztek először Magyarországon: ez volt a kelet-európai országok szakembereit vendégül látó Central European Public Relations Academy (CEPRA). A Magyar PR Szövetség új elnöksége úgy döntött, hogy hagyományteremtő szándékkal újraindítja a PR Akadémiát, elsőként három téma köré csoportosítva az előadásokat. Ezek: a PR elmélete és gyakorlata; a közélet, a public relations és a média kapcsolata; valamint a modern energia modern kommunikációja.

Az Akadémia alkalmat ad arra is, hogy a szakma fiataljai (egyetemi-főiskolai hallgatók, már dolgozó juniorok) találkozhassanak a tapasztalt ügynökségi és vállalati vezetőkkel, az iránymutató gyakorlati és elméleti szakemberekkel. Ezt szervezett formában is megtehetik: ún. „rapid randi” keretében a pályakezdők megmutathatják tudásukat, ötletességüket és kreativitásukat az ügynökségi és vállalati vezetők előtt.

“A PR Akadémia sikere is azt bizonyítja, egyre többen ismerik fel, mennyire fontos a public relations és a kommunikációs szakemberek szerepe” – nyilatkozta Lakatos Zsófia, a Szövetség elnöke. – „Mi segítünk abban, hogy az emberek, csoportok, vállalatok, intézmények megértsék egymást, üzeneteik érthető módon jussanak el egymáshoz Ez a hozzáadott értékünk, amivel elősegítjük egymás megértését és a hatékony együttműködést. Bízom benne, hogy a 2014-es PR Akadémia hagyományt teremt és a szakmánk egyre ismertebb és elismertebb lesz itthon is.”

„Különösen büszke vagyok arra, hogy mi adhatunk otthont ennek a jelentős kezdeményezésnek” – mondta Dr. Nemeskéri Zsolt, a PTE FEEK dékánja. – „A karunkon már működik egy PR kutatóintézet, a Ferling PR ügynökséggel együttműködésben, így számunkra nagyon fontos, hogy a lehető legkorszerűbb módszereket mutassuk be az érdeklődőknek.”

A rendezvényt anyagilag is támogatja Pécs város Önkormányzata, a Pécs Holding Zrt., valamint a Coca Cola.

A PR Akadémia előadásainak szerkesztett anyaga 2014 őszén könyv formájában is megjelenik majd.

http://www.mprsz.hu/i-nyari-pr-akademia-rekord-erdeklodes/

Végre lefordítottuk Molnár Györggyel írt, az IEEE-n előadott cikkünk absztrakját

 The incorporation of mobile devices and social media content into everyday life has radically changed the acquisition of information, reading, and learning mechanisms. As a consequence, a part of the users today form a demand for rapid acquisition of knowledge. It is now well known that users find information no longer only in printed, but in online sources and libraries, and search mostly on the world wide web. Today social networking sites have become a part of students’ every day. Online social networking is now so deeply embedded in the lifestyles of students that it rivals television for their attention, according to a new study from Grunwald Associates LLC conducted in cooperation with the National School Boards Association. These sites and services are both independent of time and space and give students access to information as well as provide opportunity to become members of virtual groups. At the same time, the information boom has radically altered the teachers' roles. Teachers can no longer be a source of information, but are now meant to provide methodological assistance to students. There has never been such close links between the online collaborative working and learning environment. Both Hungarian and international practice shows many attempts and sets examples of direct or indirect use of the latest ICT-s (Information and Communication Technologies) in the teaching-learning processes. Due to the flexible nature of time and space management in the digital age, the „raison d'etre” of electronic and mobile learning is changing the environments and that is no longer question. The modern learning environment supported by ICT, latest mobile devices and online services is both effective and efficient. This modern communication services in addition to both traditional, narrative and verbal elements are built on new media elements where visuality and image sharing is a priority. Many foreign (Lev Manovich) and Hungarian (Sándor Forgó) empirical analysis deal with this issue. The new type of teaching-learning can addressed as connectivism and connective knowledge, which is adapted to 21st century man dynamic way of life. The central question to be examined in this paper is the use of advanced mobile communication services and applications (social media sites, virtual worlds, video sharing sites) in the base of higher education.

Egységes publikációs adatbázis felé

A Kormány tekintettel arra, hogy kiemelten fontosnak tartja a  költségvetési támogatásból folytatott tudományos szakmai
tevékenységet,
 1.  támogatja egy olyan tudományos közleményeket tartalmazó nemzeti bibliográfiai adatbázis (a  továbbiakban:
adatbázis) létrehozását, amely kötelezően tartalmazza
a) a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak által a jogviszonyuk keretei között megalkotott és megjelentetett
tudományos közleményeket, valamint
b) a  költségvetési forrásból tudományos mű megírására, létrehozására irányuló szerződés alapján
támogatásban részesülő személyek által megjelentetett tudományos műveket;

Lehet a művészet és tudás mindenkié?

Amikor a Kodolányi János Főiskola oktatójaként és a Nemzeti Kiválóság ösztöndíjasaként azt kezdtem vizsgálni, hogy a világháló miért a legnyitottabb kommunikációs csatorna és médiafelület, az okok között egyértelműen kitűnt volt, hogy egyenrangú megnyilvánulási lehetőséget biztosít a felhasználóknak, miközben megkerüli a modern korban létrehozott kiadói, szerkesztői, jogi, politikai, és egyéb mechanizmusokat. Amikor az 1990-es évek közepén az internet a széles közösség számára is elérhetővé vált, még nehéz lett volna előre látni, hogy a szűk szakmai réteg helyett valamennyi internetező érintett lesz a szerzői jogok kérdésében. Nem kétséges, hogy az interneten valamennyi felhasználó, így a kedves olvasó is találkozott már irodalmi, zenei és képzőművészeti alkotásokkal. Általános tapasztalat, hogy ezen találkozások nagy része a műalkotás letöltése során történik, miközben a felhasználó az így megszerzett szellemi alkotásokért nem fizet.

Az interneten napjainkban egyszerre figyelhető meg a művészeti tartalom, illetve a tudás és szellemi tulajdon alul- és túlszabályozottsága. A Facebook, YouTube vagy éppen a Wikipédia környezetében, az eddigi alkotói és kiadói folyamat is megváltozik, a Web írható/olvasható tulajdonságának köszönhetően a felhasználóból egyszerre lesz szerző is kiadó, átugorva az eddigi ellenőrzési mechanizmusokat. A magyarországi és külhoni magyar közösségek számára ez például új perspektívát nyitott a kulturális hagyományhoz, és a kortárs magyar kultúrához való hozzáférésben. Kutatóként, hallgatóként, olvasóként tapasztalhatjuk, hogy a hagyományos könyvkiadói struktúra már nem képes választ adni a felgyorsult és megnövekedett információáramlás által

Szakadék tátong a profit céljából, üzleti vállalkozások által létrehozott műalkotások, illetve a közkincset alkotó, és ilyen módon a tárgyi világban is általában ingyenesen elérhető, gyakran az adófizetők pénzén létrehozott objektumok között. Úgy vélem, hogy a két kategória eltérő megközelítésmódot igényel. Nem szabad korlátozni a polgárokat, hogy hozzáférhessenek a közgyűjtemények anyagához, és közpénzből támogatott alkotások online eléréséért pedig tilos pénzt kérni.

A profit céljából létrehozott online tartalmat digitális létezésükből kifolyólag a felhasználók egy része a testük hiányából fakadóan súlytalannak tartja őket, amit a hallgatók körében végzett felmérések is alátámasztanak. A fiatalabb felhasználó olyan közegben szocializálódott, mely filozófiája szerint az online elérhető tartalmak minden esetben ingyenesek. Felnőtt egy generáció, mely úgy érzi, az online elérhető szellemi tulajdon ingyenes. Az új kontextus alapvető jellemvonásai az azonnaliság, a populáris tartalom, és a „copy-paste magatartás”. A legnagyobb különbség a valódi, a tárgyi világban testtel rendelkező, illetve a kézzel nem fogható, virtuális kulturális objektumok – műalkotások megbecsülése terén jelentkezik. Amíg fennáll ez a megkülönböztetés, addig egy múzeumi kép megrongálása vagy hamisítása törvényekbe ütközik, és a közösség megítélése szerint is elfogadhatatlan magatartás, míg az online művek másolása vagy letöltése nem vált ki hasonló reakciót.

A fentiekből következik, hogy a digitálisan rögzített alkotásokért a felhasználók többsége nem hajlandó fizetni. Nagyon kevés alkotó lehet tehát, aki majd létrehoz új szellemi alkotásokat, hiszen a munkáját, tehetségét ezen séma szerint nincs aki megfizesse. Fel kell készülnünk, hogy lesz azonban helyette számtalan, a közösségi média környezetben, közösség által, kiadói közreműködés nélkül megjelent műalkotás és tudományos szöveg.

Okosito

Hallgatóim mutatták be:

Okosito.hu

The Online Language Program, designed after the manner of the Tutor Program by the ’OKOSITO’ Endowment of Hungary, is aimed to support equal opportunity in language learning. Its basic goal is to develop and design online language content and publish it through the Internet free of charge. The learning units are widely used by children and pupils, their parents and teachers during school lessons and home learning but they can offer support to beginners and returning language learners of all ages, too.

Traditional Hungarian language courses are focused on vocabulary alone. Therefore, it very often happens that several years of language instruction results in only a passive command of a language. The student can understand foreign texts but is not able to formulate spoken responses. On the contrary, our online lessons are based on sentences and expressions; they support understanding with concise summaries. Our lessons are aimed to capture one’s attention and to transfer maximum information within a short time.

The program contains basic language lessons in four European languages: English, German, French and Italian. The principle of our audiovisual lessons is that language learning should rest on auditive information. This is most important because European languages are not phonetically spelled; unlike Hungarian, foreign languages are written differently from the pronunciation heard. A remarkable advantage of our online program is the parallel, multilingual development, that supports distinction of grammatical differences among foreign languages.

Our online program is supported by a registry of tutors/teachers and recommended language coursebooks. The object of our virtual language school is to raise interest in foreign languages and language learning itself.

A publikálás folyamata

Érdekes cikket találtam a publikálás időbeli folyamatáról:

Az egyik legfontosabb szempont, amit a szerzőnek át kell gondolnia, amikor cikkének alkalmas folyóiratot választ, hogy mennyi időt vesz igénybe a publikálási folyamat. Alább az Elsevier által kiadott folyóiratok átfutási idejét láthatjuk – azaz meddig tart, amíg egy cikk végigfut a kiadási folyamaton:

• Beküldéstől az elfogadásig 22,6 hét
• Beküldéstől az első online megjelenésig 31,4 hét
• Beküldéstől a nyomtatásig 47,3 hét

Látható tehát, hogy nagyjából 11 hónap telik el, mire egy cikk nyomtatásban megjelenik. Az ideiglenes szerződéssel rendelkező kutatóknak érdemes ezeket az átfutási időket figyelembe venniük, amikor elhatározzák, hogy közzé teszik tudományos eredményeiket.

A publikált cikkek tájékán masszív változások történtek az elmúlt évtizedekben. A következő tendenciák körvonalazódnak a tudományos közlés területén:

• Áttérés a nyomtatott formáról az elektronikus formára.
• A „folyóiratok” megváltozott szerepe az e-elérés következtében.
• A cikkek növekvő használata alacsonyabb cikkenkénti elérés mellett.
• Növekvő számú kézirat-beérkezés az elektronikus beküldés jóvoltából.
• Kísérletezés új publikálási modellekkel, pl. Open Access.

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5177&issue_id=506

A hipotézisről újra

Egy további remek, közérthető összefoglaló a kutatás menetéről azoknak, akik szakdolgozatot írnak, TDK dolgozaton gondolkoznak:

http://www.jfk.szie.hu/files/docs/nevelestudomanyi/kutatasmodszertan/kutatasmodszertan-2-eloadas.pdf

Gyakran felmerül a kérdés, hogy mi legyen a dolgozat témája, és ezzel egyben előkerül a hipotézis szerepe is.
Erre példát hoznék a Civil szemle 2013/4-es számában megjelent cikkünkből:

A Facebookos civil nyilvánosság mértékének méréséhez a civil ügyek idővonalon való megjelenését és az ezzel kapcsolatos proaktív felhasználói magatartást választottuk indikátorként, és ezt kvantitatív (felhasználók által közölt statisztikai adatok), valamint kvalitatív (fókuszcsoportok) eszközökkel vizsgáltuk. A kvantitatív kutatást, illetve a kvalitatív kutatás fókuszcsoportos részét a Kodolányi János Főiskola budapesti intézményében végeztük nappali hallgatók körében 2013 október-novemberében.

Cikkünk teoretikus részében közölt megfigyelések alapján kutatásunkkal a következő hipotéziseket ellenőriztük:

H1: A civil nyilvánosság Facebookon a főiskolás felhasználók üzenőfalán érezhetően jelen van.

H2: A civil témákkal kapcsolatos posztok utáni kommentekben kibontakozó viták produktív párbeszéd jellegűek.

H3: A felhasználók online környezetben aktívabban foglalkoznak civil témákkal mint a tárgyi világban (gyenge hipotézis)

H4: A civil témákkal kapcsolatos posztokat a felhasználók vagy oldalak kis csoportja osztja meg vagy kommenteli, a közösség döntő többsége like-ok segítségével nyilvánít véleményt vagy jelzi a jelenlétét.

Ahogy a hipotézisekből látható, a kutatás két szempontból közelített: egyrészt megpróbálta felmérni a főiskolások civil témák által történő Facebookos érintettségét, másrészt vizsgálta a tényleges aktivitás, azaz, hogy mennyire aktívak a Facebookon a civil témákkal kapcsolatos vitákban.