Az első enciklopédia
ötlete Denis Diderot és Jean le Rond d’Alembert nevéhez fűződik. Az 1751-ben
Franciaországban indult enciklopédia szerkesztés célja az volt, hogy nem csupán
a tudománnyal és művészettel kapcsolatos dolgok és fogalmak magyarázatát
gyűjtsék egy egységes elven rendezett munkába, hanem a mindennapi ismereteket
is. A törekvés szorosan összefüggött az európai felvilágosodás eszméjével, mely
az értelmet állította a központba. Az 1777-ben kiadott Encyclopédie összesen 70
ezer címszót számlált, és 32 kötetből állt. Megjelenése előtt nem létezett még
hasonló gyűjtemény, mely ilyen széles skálán, egységes szerkesztői elvek alapján
gyűjtötte volna össze az ismereteket és adta volna át őket az olvasóknak.
Megjelenése után számos sikertelen kísérletet tettek a betiltására, nem
pontatlansága, hanem a benne felhalmozott tudás mérete miatt, mely az akkori
hatalom szerint veszélyesnek számított. A korban ugyanis a tudás hatalmi
eszközként a rezsimek kezében volt, innen fakad az intézményesített formához
való ragaszkodás. Egy lexikon pedig már bármely olvasni tudó polgár számára
lehetővé tette az ismeretek elsajátítását, és így végső soron annak a képességnek
a birtokába is kerülhetett, hogy például értő módon kritizálhassa a rendszert.
Érdekes, hogy amíg a
Wikipédia a szerkesztők nagy számának köszönve egységes nyelvezet és stílust
használ, addig az Encyclopédie többhangú, egyes leírásoknál bőbeszédű, másoknál
szűkszavú és világosan megkülönböztethetők a cikkek szerzői stílusuk alapján. Pedig
pont a fordítottját várhatnánk, hiszen a Wikipédia nem egy-két fő által
koordinált enciklopédia, mint az Encyclopédie volt. Szerzői mégis maximálisan
igyekeznek alkalmazkodni a közösség stílusához és szemléletmódjához. Az eltérő
esetekben a szócikkek előtt jelzik, hogy azok további szerkesztésre szorulnak.
